13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ukrán állampolgár CSED- és GYED-jogosultsága
Kérdés: Figyelembe veszik az ukrán biztosítási jogviszonyt a CSED-, illetve a GYED-jogosultság elbírálása során annak az ukrán állampolgárságú édesanyának az esetében, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és 2023. december hónapban megszületett az első gyermeke? Az érintett a magyar biztosítási jogviszonyában még nem szerezte meg a szükséges 365 nap biztosításban töltött időt, de az ukrán biztosítási jogviszonnyal együtt már meglenne a szükséges idő. Változik a jogosultság, ha a munkavállaló a szülés időpontjában már rendelkezett magyarországi állandó lakhellyel is?
2. cikk / 13 GYED továbbfolyósítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha megszüntette annak a munkavállalójának a GYED-jogosultságát, akinek a gyermeke az ellátások hosszabbításáról szóló 128/2021. Korm. rendelet keltének napján, azaz 2021. március 13-án töltötte be a második életévét? A dolgozó nem ért egyet a kifizetőhely döntésével, szerinte továbbra is jogosult lenne az ellátásra.
3. cikk / 13 Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
4. cikk / 13 Végrehajtás egyszeri juttatásból
Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
5. cikk / 13 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
6. cikk / 13 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
7. cikk / 13 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
8. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
9. cikk / 13 GYED továbbfolyósítása
Kérdés: A vészhelyzet idejére kihirdetett 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az egyes egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló rendelkezés szerint tovább kell-e folyósítani azon munkavállaló GYED-ét, akinek a GYED-re való jogosultsága a kihirdetett vészhelyzet alatt jár le, de az ellátás folyósítása mellett már 2020. január óta dolgozik? A gyermek kétéves korát követően is GYED-et kell részére folyósítani a vészhelyzet megszűnéséig, vagy be kell nyújtania a kétéves kor betöltését követő naptól a MÁK-hoz a GYES-igényét?
10. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
