CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult lehet két helyről is CSED-re, de a jogosultságát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ez azt is jelenti, hogy ha a munkavállaló főállású munkahelyén nem működik kifizetőhely, az illetékes kormányhivatalhoz benyújtott nyomtatványon kell igényelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...összehangolása érdekében gyakran keresik a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségét. Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérhesse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
Részlet a válaszából: […] ...módosították, a számítások során a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A "B" munkáltatónál a táppénz naptári napi alapja a munkavállaló tényleges jövedelme (havi 50 000 forint), a táppénz mértéke pedig 50 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

6 órás munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe

Kérdés: Hogyan számít bele a napi 6 órás részmunkaviszony a 40 éves szolgálati időbe? Teljes évnek számolják, vagy a munkabér arányában?
Részlet a válaszából: […] ...idő számítása során egynapi 6 órás munkavégzést egy nap szolgálati időnek kell tekinteni, ha a munkavállaló jövedelme eléri a mindenkori minimálbér összegét. Arányos szolgálati időről 1996. december 31-ét követően beszélhetünk. Megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselőjeként, III. szövetkezet vezető tisztségviselőjeként, továbbá IV. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek,az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője,továbbá – a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, azönkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.
1
2
3
6