23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye kiva esetén
Kérdés: Érvényesíthető a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó munkáltató esetében az adóalap meghatározásánál a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, egyezően a szociálishozzájárulásiadó-mentességgel?
2. cikk / 23 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
3. cikk / 23 A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye II.
Kérdés: Jár a szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye a termelési szünetre? Milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek az adókedvezmény igénybevételének igazolásához (pl. egy adóellenőrzés során)?
4. cikk / 23 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a jogszabály által meghatározott kedvezményezett foglalkoztatott fogalma valamennyi szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tartalmazza a képzéssel kapcsolatos adókedvezmény kivételével. Ez azt jelenti, hogy a képzésben érintett dolgozók után a kivakedvezmény nem vehető igénybe?
5. cikk / 23 Egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
6. cikk / 23 Szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Helyes az a jogszabály-értelmezés, hogy 2021. július 1-jétől abban az esetben is élhet kedvezménnyel a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában a kifizető, ha a kedvezményezett munkavállaló esetében egyébként csak 50 százalékos mértékű a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
7. cikk / 23 Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott
Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
8. cikk / 23 Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
9. cikk / 23 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
10. cikk / 23 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
