Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?

Részlet a válaszából: […] ...kérdésben a Szocho-tv. 11. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményről van szó, amellyel a munkaerőpiacra lépő munkavállalónak minősülő, munkaviszonyban álló dolgozó után élhet a kifizető. A kedvezmény három éven keresztül alkalmazható, a harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés:

Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?

Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett tag ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem részesül öregségi nyugdíjban (továbbra is a rokkantsági ellátás kerül folyósításra a számára, amely nyilván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei

Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
Részlet a válaszából: […] ...duális képzőhelynek minősül.Fenti előírás alapján tehát duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás is létesíthet a munkavállalójával – munkaszerződése módosítása révén – szakképzési munkaszerződést. Az ez alapján kifizetett díjazást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárt, és – mivel a korábbi ellátása kedvezőbb a számára – nem kéri a nyugdíj megállapítását. Így munkavállalóként továbbra is biztosított marad, és terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, illetve a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Apákat megillető pótszabadság

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben a Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése általános elvként rögzíti, hogy az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért az Szt.-ben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után

Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. értelmében a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősül az,– akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után a foglalkoztató a Szocho-tv. 13. §-a alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. A jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az minősül,– akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésnek, de megérne néhány gondolatot, hogy a munkaadó miért nem rendelkezik a vonatkozó szakvéleménnyel, amelynek bemutatását a munkavállaló még a személyiségi jogaira hivatkozva sem tagadhatná meg. Annál is inkább, mert a 2011. évi CXCI. tv. 22. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás – a törvényben foglalt mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
2
3
5