11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
2. cikk / 11 Egészségügyi ellátások harmadik országban
Kérdés: Hogyan vehetőek igénybe az egészségügyi ellátások harmadik országokban magáncélú tartózkodás esetén? Megtéríti a magyar társadalombiztosítás az ellátás költségeit, vagy a teljes összeget az utazónak kell fizetnie még akkor is, ha itthon már hosszú ideje fizeti a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket?
3. cikk / 11 Sztrájk
Kérdés: Szünetel a biztosítása annak a munkavállalónak, aki nem veszi fel a munkát, mert részt vesz egy jogszerű sztrájkban, amelynek ideje alatt díjazásban (munkabérben) nem részesül?
4. cikk / 11 Külföldön tanuló külföldi diák egészségügyi ellátása
Kérdés: Milyen módon biztosítható az orvosi ellátás a tartózkodási helyén egy Magyarországon évek óta biztosított német állampolgárságú munkavállaló nagykorú gyermeke számára, aki Németországban középiskolában tanul? A szülők a gyermek 18. születésnapja óta fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, de az ez alapján járó EU-kártyával csak sürgősségi ellátásra jogosult.
5. cikk / 11 Szlovák állampolgárságú ingázó munkavállaló egészségügyi ellátása
Kérdés: Szlovák állampolgár Magyarországon dolgozik, itt kap bért, be van jelentve, állandó lakása Pozsony, ideiglenes lakása saját tulajdonú családi ház Magyarországon. Itt van biztosítása, EU-kártyával rendelkezik, ingázói státusa decemberig van. Szeretné az állandó lakóhelye szerinti kezelőorvosát továbbra is igénybe venni, és Magyarországon csak a sürgősségi ellátásra tart igényt. Van-e erre lehetősége, ha december után beteg lesz, orvoshoz kell mennie? Van-e valamilyen megállapodás a két ország között? Mi a helyzet, ha ez a dolgozó újra ingázóvá válik, de hazánkban marad biztosított, mert csak itt kap munkabért? Hol és mikor lesz potyautas? A helyzet tisztázásához szükséges nyomtatványok megjelölését is kérjük!
6. cikk / 11 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
7. cikk / 11 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
8. cikk / 11 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
9. cikk / 11 Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai
Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
10. cikk / 11 Egészségügyi szolgáltatás Romániában
Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?