Idényjellegű tevékenység

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?
Részlet a válaszából: […] ...ennélfogva természetszerű, hogy több esetben is eltérő rendelkezések vonatkoznak az ilyen tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókra.Az egyik ilyen speciális szabály a munkaidőkerethez kapcsolódik. A munkáltatónak ugyanis lehetősége van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...de a rendes és rendkívüli munkaidő megállapíthatóságának továbbra is elengedhetetlen feltétele, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a munkavállalóval előzetesen közölt munkaidő-beosztást (beleértve nemcsak a beosztás szerinti munkanapokat, hanem a kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Részlet a válaszából: […] ...kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.Az Mt. 101. §-ának (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a 102. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...díj számítására továbbra is a régi Mt. 151/A. §-ában foglaltak az irányadóak. E szabályok az alábbiak:"151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti munkaidő-beosztás alapján arra lehetkövetkeztetni, hogy a munkavállalók napi hat-, heti harmincórás részmunkaidőbenés egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vannak foglalkoztatva. A hét mindig azonoshárom napján a rájuk irányadó napi hatórás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága

Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. az éves rendes szabadság mértéke szempontjából nemtesz különbséget a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókközött. Részmunkaidőben ugyanúgy megilleti a rendes szabadság a munkavállalót,mint teljes munkaidőben. A részmunkaidős munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...az átlagostól eltérő feltételek közöttvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás. Bérpótlék általában akkor állapíthatómeg, ha a munkavállaló különleges helyen, kedvezőtlen feltételek, vagyáltalában szokásos munkaidő-beosztástól eltérő időben végzi munkáját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...intézménye azt a célt szolgálja, hogy amunkavégzésért járó díjazással lehetőleg azonos mértékű bér (távolléti díj)illesse meg a munkavállalót az Mt.-ben meghatározott esetekben akkor is, hamunkát nem végez.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli (Mt. 151....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Órabéres munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az órabérben dolgozó munkavállalók szabadságát? Mennyi szabadság jár éves szinten annak a rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalónak, aki órabérben dolgozik, nem rendszeresen napi 4 órát?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb a megrokkanása előtti kereseténél(legalább 20 százalékkal).Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 131...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
2
3