GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ami ellentétes az Mt.-vel, és ellentmond a munkaviszony egyik leglényegesebb jellemzőjének. A munkaviszonyban ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkavállaló pedig semmilyen körülmények között nem mondhat le a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...van. Ezért rá a magyar szabályok vonatkoznak munkáltatóként is, ennek következtében az általa foglalkoztatott lengyel állampolgárságú munkavállalók után felmerülő járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. előírásaihoz kell igazítania. A Tbj-tv. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Betéti társaság tagjának pótlékai

Kérdés: Jogosult délutáni pótlékra egy háziorvos, aki társas vállalkozóként működik közre a saját betéti társaságában, illetve az asszisztense, aki szintén ebből a társaságból kapja a jövedelmét abban az esetben, ha az egyik héten 8-16 óra között, a másik héten pedig 12-20 óra között rendelnek, tehát a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdő időpontja változó? A 20.00 óráig tartó rendelést az önkormányzat írta elő.
Részlet a válaszából: […] ...szerződéssel történő foglalkoztatás ellenőrzésére mind az adóhatóság, mind a munkaügyi hatóság részéről sor kerülhet, de a munkavállaló is fordulhat bírósághoz annak érdekében, hogy a jogviszony tényleges tartalmi jegyei alapján állapítsa meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...terheli.Amennyiben a felek a munkaviszonyt választják, a munkabér után a társaságnak 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, míg a munkavállalónak 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.Ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXVII. tv.-nyel hirdettek ki, és 2012. október 1. napjától hatályos. Az egyezmény 6. cikkének (3) bekezdése értelmében amennyiben a munkavállaló az egyik szerződő fél területén végez munkát, e tevékenység tekintetében a munkavállaló és a munkáltató csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...után kell az említett közterheket megfizetni azzal, hogy egyéni járulékként még az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék is terheli a munkavállalót.A költségek számbavételénél viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy biztosítási kötelezettség fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az ekho szerinti adózást megbízási jogviszony keretében azzal, hogy ezáltal csökken a 25 milliós felső határa.Például ha egy munkavállaló a munkaviszonyában 2014-ben 600 0000 forintnyi munkabérben részesül, akkor 2014-ben 600 000 / (12 x 101 500) x 25 000 000 = 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...el, járulékot köteles fizetni egyrészt az ügyvezetői jogviszonyára tekintettel társas vállalkozóként, másrészt a munkaviszonya alapján munkavállalóként is.Társas vállalkozóként – feltételezve hogy az ügyvezetésért díjazásban nem részesül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.
1
2
3
4
7