Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a személyes közreműködés mellett az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kültag járuléka

Kérdés: Kell járulékot fizetni egy betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha nem vesz ki bért, egy kft.-ben pedig heti 10 órás munkaviszonyban havi 50 220 forintos munkabér alapján történik utána a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...módjára nincs előírás, azt megteheti társas vállalkozói jogviszonyban, munkaviszonyban, de megbízásos jogviszonyban vagy akár alkalmi munkavállalóként is.Amennyiben a személyes közreműködésre tagként, társas vállalkozói jogviszonyban kerül sor, akkor jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, amely most már a foglalkoztatás jellegű munkavégzési tevékenység esetében is megjelenítődik.Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme a 2020. évben havonta 48 300 forintnál alacsonyabb, a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] Az ellátásokra való jogosultság részletezése előtt a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket kell egyértelművé tenni, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg az ellátásra jogosultságot.A dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ami ellentétes az Mt.-vel, és ellentmond a munkaviszony egyik leglényegesebb jellemzőjének. A munkaviszonyban ugyanis a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni, a munkavállaló pedig semmilyen körülmények között nem mondhat le a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
1
2
3
4