13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés:
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
2. cikk / 13 Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
3. cikk / 13 Jubileumi jutalom II.
Kérdés: Vissza kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot egy szakképző intézményben dolgozó munkavállalónak, akinek a munkaviszonya 2020. december 28. napján nyugdíjazására tekintettel megszűnt, a megszűnés előtt a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján jubileumi jutalom kifizetésére került sor a kötelező közterhek megfizetése mellett, de a nyugdíjat 6 hónapra visszamenőleg, 2020. július 3. napjától igényelte? A munkáltató a munkabérre tekintettel elvégzi az önellenőrzést, a jubileumi jutalom tekintetében azonban kétségei merültek fel, hiszen annak kifizetése a nyugdíj időtartama alatt nem is lenne lehetséges, így annak kedvezményes járuléklevonására sem lenne lehetőség.
4. cikk / 13 Munkavállaló részére adott ajándék
Kérdés: Elszámolható az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként a munkáltató által több kisebb csoportos rendezvény keretében az 5 éve náluk dolgozó munkavállalók részére ajándékozott, céges logóval ellátott, díszdobozos ezüstérme, tekintettel arra, hogy a tárgy összértéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, vagy az érmét az Szja-tv. 69. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján bérként kell elszámolni, a díszdobozt pedig csekély értékű ajándékként?
5. cikk / 13 Ekhós munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
6. cikk / 13 Ekho szerinti adózás
Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
7. cikk / 13 Szünidős diákok foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható egy középiskolai tanuló, akit a nyári szünidő alatt egy büféket üzemeltető cég szeretne alkalmazni? Milyen különös szabályokra kell figyelni a munkavégzés során?
8. cikk / 13 Ekho választása kiva szerint adózó munkáltató esetében
Kérdés: Az általános szabályok szerint megfizetettnek minősül-e a munkavállaló utáni közteher abban az esetben, ha 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a munkabére meghaladja a garantált bérminimumot, és a munkáltatója 2013-tól a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherviselést? Alkalmazhatja a dolgozó az ekho szerinti elszámolást labdarúgó-játékvezetőként megbízási jogviszonyban?
9. cikk / 13 Munkáltató közteher-tartozásainak hatása a munkavállalókra
Kérdés: Érheti-e valamilyen hátrányos megkülönböztetés a munkavállalót a nyugdíjazásnál abban az esetben, ha a munkáltatójának magas járuléktartozásai vannak? Az érintett cégnél az alkalmazottak minden esetben megkapják a fizetésüket, az elszámolás és a járulékok bejelentése is megtörténik, de a közterhek megfizetése már több mint egy éve elmarad.
10. cikk / 13 Külföldi üdülés
Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
