Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezikfiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel, és a magyar jog szerintbiztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően – afoglalkoztatás megkezdése előtt – köteles az 12T201INT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Megbízás biztosítási kötelezettségének elbírálása

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy hosszabb időre (3-6 hónapra) megkötött megbízási szerződés esetén, ha a feladat nem folyamatos, ismétlődő tevékenység, és az egy hónapra jutó összeg alatta van a minimálbér 30 százalékának (pl. tanfolyami előadók, tanulmány elkészítése határidőre, programírás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen milyen időtartamban kerül konkrét munkavégzésre, nem állapíthatómeg: a lényeg, hogy a megállapodás szerinti időpontra a munkavállaló tegyeneleget a szerződésben vállalt feladatainak.A kérdésben említett tevékenységek esetében is így van....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Jogdíj ekho-ja

Kérdés: Alkalmazható-e az ekho a jogdíjként kifizetett díjra egy könyvkiadással foglalkozó cég szerzői esetében, ahol a művek megírásának ellenértéke két tételből: a személyes közreműködés díjából és a jogdíjból tevődik össze?
Részlet a válaszából: […] ...Az ekho megfizetése révén az érintett "automatikusan"jogosult egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és – a 15 százalékosmunkavállalói mérték esetén – nyugdíj-biztosítási ellátásra. Összefoglalva tehát: "a felhasználói jogdíj részre" isválasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...áfakötelezettség esetén általánosforgalmi adóval csökkentett – bevétele, amelyre az ekho szerinti adózástválasztotta.Az ekho alapja: a munkavállaló azon bevétele – csökkentve azáfával -, mely vonatkozásában ekho-ra vonatkozó nyilatkozatot tett.Az ekho mértéke–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Tételesegészségügyi hozzájárulást – tekintettel az érintett másutt fennálló 40 órásjogviszonyára – nem kell fizetnie. A nyugdíjas munkavállalót egyéni járulék nemterheli, csak személyi jövedelemadót kell fizetnie.Megbízási jogviszony esetén a Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján kifizetett biztosítási kötelezettség alá eső személyijövedelemadó-alapból nem kell levonni akkor, ha a munkavállaló a munkaviszonyában a heti 36 órát ledolgozza.Tekintettel arra, hogy a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit – választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.