Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...ami alapján nem lett volna jogosult végkielégítésre.Az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése értelmében ugyanis nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...konkrétan nem tartalmazza a jogviszonyt, de a magánszféra és a munkaidő említése egyértelműen Mt. szerinti munkaviszonyra utal -, a munkavállalóra nyugdíjas státuszára tekintettel a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...még abban az esetben sem, ha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.Ebből következően, ha a kérdésben említett munkavállaló jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, nem vehető figyelembe nyugdíjasként, munkavállalóként kiterjed rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az 1955-ös korosztály már nem kérheti rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, így az e körbe tartozók esetében előfordulhat, hogy az alacsonyabb összegű nyugellátás helyett továbbra is a rokkantsági ellátás mellett maradnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát.A 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint öregségi nyugdíjas munkavállalóként meg-szűnik a biztosítási kötelezettsége, tehát a kft.-ben fennálló munkaviszonya a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után

Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a korhatár betöltéséig) a nyugellátását szüneteltetni kell. A kérdésben nyilvánvalóan egy e rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó.A Tbj-tv. 25. §-a arról rendelkezik, hogy a saját jogú öregségi nyugdíjas foglalkoztatott a jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Nyugdíjba vonult nő munkavállalása

Kérdés: Vállalhat-e munkát 2011. november 7-étől az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnt meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényelte a kedvezményes nyugdíjat, vagy meg kell várnia a nyugdíjat megállapító határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járójogviszonyban nem áll.Ebből az előírásból következően a kérdésben említettmunkavállaló akár már november 2-ától vállalhat munkát, a nyugdíjat megállapítóhatározat érkezésétől függetlenül.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Nyugdíjas munkavállaló közterheinek revíziója

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és munkavállalói járulék önrevízióján kívül van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója elmulasztotta bejelenteni, hogy 2007 februárjától öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2005. július 12-től 44 év munkaviszonya után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? A magánszemélynek kell-e önrevízióznia a személyijövedelemadó-bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt helyzetben a foglalkoztatónak egyetlenteendője van: az egyéni járulékok vonatkozásában elvégezni az önellenőrzést. (Anyugdíjas munkavállaló 2006 decemberéig nem fizetett nyugdíjjárulékot, 2006augusztusáig pedig nem terhelte a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Munkaerő-piaci járulék

Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási járulék mértéke valóban mindenbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében egységesen 27 százalék,azaz minden esetben tartalmazza az 1 százalékos munkaerő-piaci járulékot.Az egyéni járulék vonatkozásában azonban már árnyaltabb ahelyzet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.
1
2
3