13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
2. cikk / 13 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
3. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
4. cikk / 13 1956-ban született nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátást kaphat az az 56 éves nő, aki 1970 júniusa óta dolgozik, de nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, mert 42 év szolgálati idejéből csak 38 év jogosultsági időt vettek figyelembe, mivel az iskolai idejét és az 1 év munkanélküli-ellátásban töltött időt nem számították be? A munkavállaló súlyos betegségekkel küzd, jelenlegi munkáját már nem tudja elvégezni, a munkáltatója nem tud könnyebb munkát biztosítani a számára, 2008-ban 35 százalékos egészségkárosodását állapították meg. Valóban nem mondhat fel a munkáltató a munkavállaló 55. életéve betöltése után?
5. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
6. cikk / 13 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
7. cikk / 13 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
8. cikk / 13 Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára
Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
9. cikk / 13 1951-ben született rokkantnyugdíjas nő lehetőségei
Kérdés: Mennyit és havonta milyen összegért dolgozhat 2009-ben az az 1950-ben született nő, aki 1998 decembere óta 67 százalékos rokkant, jelenleg 6 órában dolgozik, és a 2009. február hónapban esedékes felülvizsgálaton újra rokkantnak minősítik? Mennyiért dolgozhat abban az esetben, ha nem százalékolják le tovább? Mikor mehet el saját jogú nyugdíjba? Milyen bérszabályok vonatkoznának rá, ha 2008-ban megszüntetné a rokkantnyugdíját, és elmenne saját jogú nyugdíjba? Jelenlegi nyugdíja 70 ezer forint, nyugdíjazás előtti átlagkeresete 48 ezer forint volt.
10. cikk / 13 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
