13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
2. cikk / 13 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
3. cikk / 13 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
4. cikk / 13 Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye
Kérdés:
Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
5. cikk / 13 Üzemi baleset következtében egészségkárosodott munkavállaló ellátása
Kérdés: Milyen ellátásra szerezhet jogosultságot az a munkavállaló, aki 2012. december 1-jétől dolgozik első munkahelyén, 2012. december 16-án üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 45 százalékos maradandó egészségkárosodását állapították meg, és 2014. július 1-jétől már nem kapja a baleseti táppénzt?
6. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
7. cikk / 13 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Milyen mértékű munkaképesség-csökkenés elegendő ahhoz, hogy ne kelljen a munkáltatónak megfizetnie a rehabilitációs hozzájárulást?
8. cikk / 13 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Ki minősül megváltozott munkaképességű dolgozónak a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából? Figyelembe vehető-e ebből a szempontból egy rokkantnyugdíjas személy, függetlenül attól, hogy kap-e ellátást vagy nem?
9. cikk / 13 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
10. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
