Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.Az Efo-tv. 8. §-ának (2) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...félév első napján – január 1-jén vagy július 1-jén – érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére. Tehát adott félévre csak egyféle mértékű kamat vonatkozik, függetlenül attól, hogy esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. 100. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye az volt, hogy ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatásokra vonatkozó szabályainak (71. §) alkalmazása során a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is munkavállalónak, a társas vállalkozást pedig munkáltatónak kell tekinteni [Szja-tv. 71. § (6) bekezdése]. Tehát a béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezikfiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel, és a magyar jog szerintbiztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően – afoglalkoztatás megkezdése előtt – köteles az 12T201INT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője,továbbá – a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, azönkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...adózási kérdésbenmegfogalmazott APEH-álláspontra, miszerint amennyiben a bírósági ítéletbőlegyértelműen megállapítható, hogy a volt munkavállaló a jövedelmet pótlókártérítésen felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mt. 100. § (4)bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettsége egy társas vállalkozásnak abban az esetben, ha egy öregségi nyugdíjban részesülő családtagot havi 20 000 forint megbízási díj ellenében adminisztrációs feladatok elvégzésére foglalkoztatnak? A kifizetés nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a cég eddig semmilyen kötelezettséget nem teljesített.
Részlet a válaszából: […] ...alatta marad a minimálbér30 százalékának, azaz biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget nemkeletkeztet.Ebből következően a munkavállalót biztosítottkéntbejelenteni nem kell, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nemkeletkezik.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adózási szabályai csak meghatározott juttatásokra,értékhatáron belül alkalmazhatók, és elsősorban a munkavállalónak, vagyszemélyesen közreműködő tagnak adhatók. A kedvezményes természetbeni juttatások körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2
3
8