57 cikk rendezése:
1. cikk / 57 Műszakpótlék beépítése az alapbérbe
Kérdés: Megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha a munkáltató úgy tesz eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelményeknek, hogy a műszakpótlékokat beépíti az alapbérbe, és a dolgozó bére a pótlékokkal együtt éri el a mindenkori minimálbér összegét?
2. cikk / 57 Gyermek ellátásai nyári munkavállalás esetén
Kérdés:
Milyen ellátásra lesz jogosult a szülei vállalkozása által üzemeltetett gyümölcskereskedésben nyári munkát vállaló gyermek? Végezhet ingyenesen munkát, vagy mindenképpen kapnia kell valamilyen jövedelmet?
3. cikk / 57 Biztosítási jogviszony szünetelése
Kérdés:
Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya az alatt az egy hét alatt, amikor nem jelent meg a munkahelyén, de utólag igazolta a távollétét? A munkáltató elfogadta a munkavállaló igazolását, de munkabért erre az időszakra nem fizetett a számára. Szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a munkavállaló azért nem dolgozik, mert a munkáltató átmenetileg nem tud munkát biztosítani a számára?
4. cikk / 57 Kormánytisztviselő végkielégítésének visszafizetése
Kérdés: Új jogviszony létesítése esetén valóban kötelezhető a végkielégítésben részesülő kormánytisztviselő a végkielégítés meghatározott részének visszafizetésére az azt kifizető korábbi foglalkoztató részére? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja a visszafizetésre kerülő végkielégítés összegét a megszüntetett, végkielégítésre jogosító foglalkoztatás és az új jogviszony létrejötte közötti időtartam? Miként érvényesül a korlátozó rendelkezés a veszélyhelyzeti szabályozásban?
5. cikk / 57 Munkaidő-beosztás módosítása
Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
6. cikk / 57 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
7. cikk / 57 Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
8. cikk / 57 Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
9. cikk / 57 Több jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Ugyanaz a foglalkoztató, ugyanazzal a magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén, a már fennálló munkaviszony mellett, létesíthet egy megbízási szerződést is? Egy fogorvosi kft. egy körzet ellátására alkalmaz egy asszisztensnőt, most viszont egy másik körzet ellátását is meg kell oldaniuk.
10. cikk / 57 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
