8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Munkavállalás GYED folyósítása alatt
Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
2. cikk / 8 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
3. cikk / 8 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
4. cikk / 8 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
5. cikk / 8 GYED időtartama harmadik gyermek születése esetén
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult GYED-re az a dolgozó, akinek a harmadik gyermeke 2010. június 2-án született, a szülési szabadságot 2010. május 11-től vette igénybe, ezért terhességi-gyermekágyi segélyben 2010. október 25-ig részesült, majd 2010. október 26-tól igényelte meg a GYED-et? A munkavállaló, aki 1996 januárjától biztosított, első gyermeke után 2006. február 11-től július 28-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2006. július 29-től 2007. november 30-ig GYED-ben, második gyermeke után 2007. december 1-jétől 2008. május 13-ig TGYÁS-ban, 2008. május 14-től 2009. november 22-ig GYED-ben részesült, 2009. november 23-tól 2010. április 12-ig betegszabadságon, majd táppénzen volt, ezután pedig 2010. április 13-tól 2010. május 10-ig fizetett szabadságot vett igénybe.
6. cikk / 8 Eljárás utólagosan leadott GYED-igénylés esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.
7. cikk / 8 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
8. cikk / 8 Beltag GYED- és GYES-jogosultsága
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
