CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] ...GYED folyósításának ideje alatt a biztosítás folyamatos.A GYED lejárta után elsőként a munkaviszonyt kell rendezni. A GYED lejártával a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra való jogosultsága még nem szűnik meg, hiszen az Mt. 128. §-a alapján a gyermek 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...XVIII. törvénnyel kihirdetett egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az a személy, aki az egyik Szerződő Fél felségterületén munkavállalóként, a másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon Szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Utólag kifizetett munkabér elszámolása táppénzalapként

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó március 11-től folyamatosan keresőképtelen, és a 2018. december 1. napjától megemelkedett munkabérét a munkáltató csak késedelmesen, 2019. február hónaptól utalta az elmaradt különbözettel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Az ellátás napi összege ezzel életszerűbb lesz, és a jövedelemváltozások ciklusait követve, jobban illeszkedik a keresőképtelen munkavállalók megváltozott élethelyzetéhez.A változás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak területén addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál. Amennyiben tehát a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Amerikai-magyar kettős állampolgár közterhei

Kérdés: Hogyan fizethet az USA-ban a nyugdíj-alapjához szükséges adót egy amerikai-magyar kettős állampolgár, aki egy magyar cégnél szeretne munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkáltató székhelye a másik Szerződő Állam területén található.Mindez azt jelenti, hogy a munkavállalóra – az ugyanezen paragrafus (2)-(7) bekezdéseiben meghatározott kivételekkel (pl. kiküldetés) – a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény munkahelyváltás esetén

Kérdés: Igénybe veheti az új munkáltató az anyasági ellátásról visszatérők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét az után a munkavállalója után, aki a szülése után 2015. év decemberben kezdett el dolgozni, 2 hónapig igénybe vette a GYED extrát, amelyet február 1-jétől az édesapa vesz igénybe? A munkavállaló után januártól májusig a régi munkáltató érvényesítette a kedvezményt, ezután váltott munkahelyet.
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények többségét a munkáltatói változás érdemben nem érinti, azzal az új munkaadó – adott esetben a hátralévő időtartamra – minden további nélkül élhet.Ebbe a körbe tartozik a kérdésben említett 2011. évi CLVI. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...a megjelölt juttatási rendszerben a munkáltató egy bruttó összegben meghatározott juttatási csomagot (keretet) állít össze, amelyből a munkavállaló szabadon választhat, és a választott juttatás elemeit saját igénye szerint szabadon állíthatja össze. A választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ellátások keresőképtelenség esetén

Kérdés: Betegszabadságot vagy táppénzt kell számfejteni annak a munkavállalónak a részére, aki 2015 decemberében vált keresőképtelenné, de akkor még bérrel volt ellátva, ezért csak januárban vált jogosulttá az ellátásokra? Amennyiben a munkavállaló nem kapta volna meg a munkabérét, akkor a keresőképtelenség első napjától táppénzre lett volna jogosult, mert a 2015. évi betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. rendelkezése szerint a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Az Eb-tv. 46. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállaló táppénzre a betegszabadság kimerítését követően jogosult.Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Számítási időszak jövedelme

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt kell meghatározni, hogy mikor kell arányosítani.Az irányadó időszakon belül a számítási időszakhoz szükséges 180 napi jövedelmet visszafelé kell számolni, mégpedig az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától. Az ellátás alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

Kérdés: Hogyan érinti a munkaidő vasárnapra történő beosztásának munkajogi szabályait a kiskereskedelmi szektorban elrendelt vasárnapi munkavégzés tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...beosztására vonatkozó elő­írásokat, a 140. §-ában foglalt rendelkezések pedig a vasárnapi munkavégzés esetén az érintett munkavállalókat megillető bérpótlék (vasárnapi pótlék) feltételeit.E rendelkezések értelmében a munkaidő vasárnapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
1
2