Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként stb. szerzett szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től változott. Az Szja-tv. 3. §-ának 14. pontja szerint munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselőjeként, III. szövetkezet vezető tisztségviselőjeként, továbbá IV. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek,az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Társasház szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a értelmében szakképzési hozzájárulásfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű– gazdasági társaság,– szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolaiszövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,– állami vállalat, tröszt, tröszti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása

Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 13. § a) pontja szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségirendeletekben foglalt eltérésekkel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási ellátások megállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni.Az előzőekből egyenesen következik, hogy az adott munkavállaló után erre az időszakra járulékot fizetni nem kell, és az Eho-tv. 7. §-ának b) pontja alapján a tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.