Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Célzott önsegélyező szolgáltatás

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az idei évtől beszűkültek az adóelőnyt élvező béren kívüli juttatások nyújtásának a lehetőségei. Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások, különösen az önsegélyező célzott szolgáltatás viszont jelentősen kedvezőbb adóteherrel adható, mint például a bér.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria-rendszer 2019. évi szűkítése az érintett munkavállalói kör és a jogalkalmazók változáshoz való viszonyulásának, alkalmazkodásának és rugalmasságának folyamatos, jelenleg is zajló nagy próbatétele.A cafeteriaelemek szűkítésével a jogalkotó nem titkolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...lehet letiltást érvényesíteni.Értelemszerű, hogy a végrehajtási eljárásban a lehető legkisebb védettséget a munkabér élvezi. Az adós munkavállaló munkabére a Vht. 165. §-ának (1) bekezdése szerinti valamennyi kielégítési kategóriába sorolt lejárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Önkéntes pénztári adomány

Kérdés: Fizethet a továbbiakban kizárólag adományt az a munkáltató, amely eddig önkéntes pénztári hozzájárulást fizetett?
Részlet a válaszából: […] ...és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni.A munkáltató az Öpt-tv. idevonatkozó szabályait figyelembe véve valamennyi munkavállalója tekintetében megszüntetheti a vállalt munkáltatói hozzájárulást. Ettől függetlenül a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Béren kívüli juttatások

Kérdés:

Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.

Részlet a válaszából: […] ...nem kifogásolható, ha a munkáltató háromnál több hónapra vonatkozó önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást utólag juttat a munkavállaló javára, de ekkor számolnia kell azzal, hogy a három hónapon felüli hónapokra szánt juttatások nem minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére

Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra ­vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyi­bérlet-juttatást is kíván adni?
Részlet a válaszából: […] ...71. §-ának (6) bekezdésében meghatározott társas vállalkozás minősül a személyesen közreműködő tagja tekintetében, illetve munkavállalónak minősül az Mt. szerint kirendelt munka­vállaló.A béren kívüli juttatások tekintetében a megbízott nem munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőt terheli aszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és utánuk járulékot fizetni nemkell), de kizárólag a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a társasvállalkozás és személyesen közreműködő tagja viszonylatában (a társaság és amegbízottja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2