Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...2019. január 1-jétől változó jogszabályi környezetben a nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti foglalkoztatásához kedvező szabályok társulnak, melyek lényegesen csökkentik a foglalkoztatásra rakódó terheket.A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén

Kérdés:

Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés felettimunkabér felett adhatók. A példát alapul véve, ha a munkaszerződés szerintimunkabér 80 ezer forint, és a munkavállaló kap 10 ezer forint melegétkezésiutalványt havonta, akkor a munkáltatónak a munkaszerződés szerinti munkabért -egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyijövedelemadót, összesen 7 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.