Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Jogosultság útiköltségre és étkezési utalványra a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Jogosult útiköltségre és étkezési utalványra egy munkavállaló, akinek 2012. szeptember 28-án megszűnt a munkaviszonya, de még nem kapta meg a megszűnés esetén járó dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csak úgy tudjuk értelmezni, hogy a munkaviszony megszűnését követő időszakra jár-e a munkavállalónak útiköltség-térítés (pl. bérlet a munkába járáshoz), illetve étkezési utalvány mindaddig, amíg részére a munkáltató ki nem adja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...be az engedély iránti kérelmét a szükséges mellékletekkel ugyancsaka helyi kirendeltségen. Amennyiben az adott munkakörre nincs magyarmunkavállaló, illetőleg olyan munkavállaló, aki az EGT állampolgára, vagy annaktartózkodásra jogosult hozzátartozója, az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyijövedelemadót, összesen 7 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítania és levonnia, illetve atársadalombiztosítási járulékot megfizetni.Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján a munkaadó amunkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttómunkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...pontok).– Az adómentesen nyújtott üdülési szolgáltatás szokásospiaci értékét. Az adómentes üdülési szolgáltatást a munkáltató amunkavállalójának és közeli hozzátartozójának nyújthatja magánszemélyenként,éves szinten 62 500 forint értékben. Az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...40 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1 százalék munkavállalói járulékot, tehát összesen 52,5 százalékot. A havi 6554 forint levonása után mindössze havi 5930 forint nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.