11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Kérdés:
Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
2. cikk / 11 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a munkavállaló a keresőképtelenségét a világjárvány alatt? Hogyan juttatja el az orvos az igazolást a fertőzött keresőképtelen munkavállaló részére, illetve hogyan jut el az igazolás a munkáltatóhoz?
3. cikk / 11 Munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Hogyan kell eljárnia az átadó, illetve az átvevő munkáltatónak munkáltatói jogutódlás esetén? Ki kell léptetnie, illetve ki kell jelentenie a 'T1041 nyomtatványon a dolgozókat az átadónak ebben az esetben?
4. cikk / 11 Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén
Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
5. cikk / 11 Iskolaszövetkezet tagja
Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
6. cikk / 11 Táppénz irányadó időszaka munkáltató átalakulása esetén
Kérdés: Mi lesz a táppénz irányadó időszaka azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a korábbi munkáltatója, egy szövetkezet átalakult, és egy kft. lett a jogutódja? Az előd és a jogutód munkáltató is kifizetőhelyként működik, az átalakuláskor a jövedelemigazolásokat kiállították. Helyesen járnak-e el, ha az előző teljes év lesz az irányadó időszak, hiszen az adatok rendelkezésre állnak?
7. cikk / 11 Kedvezményes dolgozói részvény
Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
8. cikk / 11 Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
9. cikk / 11 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
10. cikk / 11 Könyvvizsgáló jogállása
Kérdés: Egy részvénytársaság könyvvizsgálója lehet-e egy olyan kft.-nek a könyvvizsgálója is, amelyben az rt.-nek 95 százalékos tulajdonrésze lesz?
