69 cikk rendezése:
1. cikk / 69 GYÁP alapja
Kérdés: Figyelembe vehető a 2020. július 1. óta fennálló munkaviszony jövedelme a munkavállaló 2024. március 4-től igényelt kórházi gyermek-ápolási táppénzének számítása során, vagy a tényleges/szerződés szerinti jövedelem alapján történik az ellátás alapjának megállapítása abban az esetben, ha jelenlegi munkáltatója 2024. február 1-jétől foglalkoztatja, a 2020. július 1-jétől fennálló munkaviszonyt elismerve, jogfolytonosan, határozatlan munkaviszony keretében?
2. cikk / 69 Nyugdíjigénylés táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását egy keresőképtelen munkavállaló a táppénzfolyósítás ideje alatt?
3. cikk / 69 Nagyszülői GYES
Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
4. cikk / 69 GYÁP alapja
Kérdés: Miért nem a GYED napi alapjával azonos összegben került megállapításra a gyermekápolási táppénz annak az édesanyának az esetében, akinek több mint tízéves munkaviszonya 2023. július 31-én megszűnt, gyermeke kétéves koráig, 2023. augusztus 28-ig GYED-ben részesült, szeptember 18-tól ismét munkaviszonyban áll, és október 5-től 20-ig beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekápolási táppénzt igényelt?
5. cikk / 69 Ápolási díjban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Hány napra jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2020-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában teljes munkaidőben, de közeli hozzátartozójának ápolása miatt munkaideje 2023. augusztus 1-jétől heti 20 órára csökkent, emiatt a munkabére is változott, így jelenlegi szerződés szerinti bére havi 320.000 forint? A munkavállaló 2023. október 2-től "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényelt.
6. cikk / 69 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
7. cikk / 69 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
8. cikk / 69 Táppénzjogosultság
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, és ha igen, mennyi időre egy háromgyermekes édesanya, aki legkisebb gyermekével 2023. május 31-ig GYES-en volt, június 1-jétől gyermeknevelési támogatásban részesül, közben az ötéves határozott időtartamú munkaszerződése 2022. szeptember 30-án lejárt, de 2023. június 26-tól napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A dolgozó július 7-én a lakásán balesetet szenvedett, 10 napig kórházi ápolásban részesült, és keresőképtelensége előreláthatóan több hónapig fog tartani.
9. cikk / 69 Megbízott táppénzjogosultsága
Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
10. cikk / 69 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
