16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 16 Nagyszülői GYES
Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
3. cikk / 16 Nyugellátás korhatár betöltése előtt
Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjkorhatár betöltése előtt az öregségi nyugdíjat egy jelenleg 62 éves személy, akinek az egészségi állapota nagymértékben megromlott? A munkáltatója kifizetné a hiányzó évekre járó ellátást.
4. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
5. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
6. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
7. cikk / 16 1951-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Milyen szabályok alapján mehet nyugdíjba 2012-ben egy 1951. május 24-én született személy, aki 1970 és 1989 között Romániában dolgozott, és 1989 óta jelenleg is egy nagyvárosi egyetem alkalmazottja?
8. cikk / 16 Felmondási tilalom GYES ideje alatt
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
9. cikk / 16 GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
10. cikk / 16 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?