14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldi biztosítási idő
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
2. cikk / 14 Igazolások kiküldetés esetén
Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
3. cikk / 14 Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
4. cikk / 14 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
5. cikk / 14 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
6. cikk / 14 Alkalmi munkavállaló napidíja
Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
7. cikk / 14 Alkalmi munkavállaló külföldi napidíja
Kérdés: Elszámolható külföldi napidíj az alkalmi munkavállalás keretében foglalkoztatott kamionsofőr részére?
8. cikk / 14 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó külföldi munkavállalása
Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?
9. cikk / 14 Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
10. cikk / 14 Társadalombiztosítási azonosító jel igénylése
Kérdés: Hogyan igényelhet tajt egy külföldi állampolgár?