10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
2. cikk / 10 Garantált bérminimum
Kérdés: Figyelembe vehető a kereset részeként a 30 százalékos bérpótlék annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabérben megállapított munkabérét tartalmazza a munkaszerződés, de az összes többi bérelem a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésben van rögzítve? A munkavállaló munkaszerződésben meghatározott órabére nem éri el a 2017. évi garantált bérminimumot, de a keresete garantált részét képező pótlékkal kiegészítve már igen. Meg kell emelni a fizetést ebben az esetben?
3. cikk / 10 Cégvezető részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Köthet-e heti 20 órás részmunkaidős munkaszerződést a cégvezetésre egy kft. tulajdonosa? Ha nem, melyik jogszabály tiltja ezt az eljárást? Csak az ügyvezetést nem végezheti részmunkaidőben, vagy tulajdonosi mivolta miatt semmilyen munkaviszonyon alapuló tevékenysége nem lehet részmunkaidős? Mi a helyzet akkor, ha két kft.-ben tag, mindkettőben cégvezető munkaszerződéssel? Dolgozhat-e mind a két helyen részmunkaidőben úgy, hogy az összeszámítás szabályai alapján meglesz a heti 36 órája? Hogyan kell őt helyesen bejelenteni a T1041 nyomtatványon, ha nemcsak ügyvezetői, hanem például mérnöki tevékenységet folytat? Mi lesz a járulékfizetés alapja?
4. cikk / 10 Jutalék beszámítása a távolléti díjba
Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
5. cikk / 10 Gépkocsivezető jogállása
Kérdés: Szakmának minősül-e a gépkocsivezető munkakör, és milyen besorolási bért kell fizetni a munkavállalónak? A dolgozó utolsó munkaszerződése 1999-ben kelt, azóta nem módosították. Mi alapján történik a bér kifizetése ebben az esetben?
6. cikk / 10 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
7. cikk / 10 Teljesítménybéres dolgozók bérminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezéseit 50 év feletti teljesítménybéres dolgozók esetében?
8. cikk / 10 Szakképzetlen munkavállaló foglalkoztatása szakképzettséget igénylő munkakörben
Kérdés: Helyes jár-e el a munkáltató, ha 377 forintos órabért fizet egy szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalója részére, aki egyébként szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
9. cikk / 10 Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
10. cikk / 10 Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?