100 cikk rendezése:
1. cikk / 100 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés:
Szabadságnak minősül a szombati és a vasárnapi nap abban az esetben, ha egy megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozó munkavállaló 10 napos szabadságot igényel olyan időszakra, amely alatt a beosztása szerint szombaton és vasárnap is dolgozott volna?
2. cikk / 100 Munkaidő beosztása
Kérdés: Mit jelent a törzsidő alapján történő munkavégzés, és miben különbözik ez a rugalmas munkaidőtől? Milyen előnyöket jelent a munkavállaló részére, ha ilyen módon végzi a munkáját?
3. cikk / 100 Munkaidő beosztása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyes az alábbiak szerinti munkabeosztás, ha a munkavállalók hétfőtől szombatig dolgoznak, így a heti munkaidejük 42 óra? Két műszakban dolgoznak a munkavállalók 06:00-14:00 és 14:00-22:00 óráig. Mindkét műszakban 1-1 órás munkaközi pihenőidőt biztosít a munkáltató a munkavállaló részére. A munkaszerződésben tájékoztatták a dolgozókat, miszerint a munkaközi szünetek nem képezik a munkaidő részét. Ennek megfelelően naponta 7 órát dolgoznak a dolgozók. Természetesen a 4 hónapos munkaidőkeret alatt képződött túlórát a munkaidőkeret végén a munkáltató kifizeti a dolgozóknak. Kell bérpótlékot fizetni a dolgozóknak a szombati munkavégzésre ebben az esetben?
4. cikk / 100 Két munkakör
Kérdés: Lehetséges, hogy a munkavállaló két munkakört lásson el egy alapbérért?
5. cikk / 100 Munkaidő-beosztás módosítása
Kérdés: Rendkívüli munkaidőként kell elszámolni a munkavállaló munkavégzését abban az esetben, ha a munkáltató kevesebb mint hét nappal a munkakezdés előtt módosítja a munkaidő-beosztást? Pl.: Az egyik munkavállaló megbetegedett, ezért a munkáltató délután jelez a dolgozónak, hogy a következő napon két órával korábban kell kezdenie a munkavégzést.
6. cikk / 100 Kötetlen munkaidő
Kérdés: Visszaállítja és kötelezővé teszi az általános munkarendet a munkáltató és a munkavállaló magatartása abban az esetben, ha a munkaszerződést kötetlen munkaidőre módosították, de a munkáltató sok esetben mégis utasítja a munkavállalót, hogy mikor végezze a feladatait?
7. cikk / 100 Munkaidő beosztása
Kérdés: Jogszerűen osztja be a munkáltató két egymást követő vasárnapra a kereskedelemben dolgozó munkavállaló munkanapját? A munkavállaló hétköznap kap pihenőnapot, de úgy véli, hogy legalább minden második vasárnapjának szabadnak kellene lennie.
8. cikk / 100 Kötetlen munkarend
Kérdés: Befolyásolja a munkarend kötetlenségét az, hogy a Covid vírus elleni intézkedések miatt a munkavállaló csak meghatározott időszakokban mehet be az irodába?
9. cikk / 100 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
10. cikk / 100 Munkabér munkaszüneti napra
Kérdés: Jár munkabér a május 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha az hétfőre esett, a munkavállaló május 2-án és 3-án nem volt munkára beosztva, a következő munkanap május 4-e volt, viszont a dolgozó ettől a naptól már keresőképtelen?
