31 cikk rendezése:
21. cikk / 31 Ügyvezető jogállása
Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
22. cikk / 31 Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés
Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?
23. cikk / 31 Korkedvezmény-biztosítási járulék
Kérdés: Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?
24. cikk / 31 Köztisztviselők besorolása
Kérdés: Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.
25. cikk / 31 Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása
Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
26. cikk / 31 Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
27. cikk / 31 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
28. cikk / 31 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
29. cikk / 31 Munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozása
Kérdés: Vonatkoztatható-e a munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozásáról szóló FMM rendelet 3. §-ában foglalt kivétel, amely szerint: "a lakossági ellátást és szolgáltatást végző..." munkavállalók munkarendje ettől eltérően is alakulhat az élelmiszeriparban (pl.: tej-, hús-, sütőüzem) dolgozó munkavállalókra? Ha igen, akkor minden dolgozóra (fizikai, szellemi), vagy csak közvetlenül a termelést, kiszállítást végzőkre?
30. cikk / 31 CAFETERIA-rendszer bevezetése
Kérdés: Egy cég gazdasági eredménye nem teszi lehetővé a 2004. évi bérfejlesztést, ezért ún. CAFETERIA-rendszer bevezetését tervezik. A dolgozók eddig csak bért és étkezési hozzájárulást kaptak. A cég a 2003. évi költségkeretük (bruttó bér + annak közterhei + étkezési hozzájárulás) összegét kívánja részükre felajánlani, és a dolgozó döntheti el, hogy ebből a keretből hány forint legyen a bruttó bére, az egészségbiztosítási számlájára utalt összeg stb.Tartalmaz-e az Mt. valamilyen előírást arra, hogy kölcsönös megállapodás (munkaszerződés-módosítás) alapján csökkenteni tudják a dolgozók bérét?
