Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
Részlet a válaszából: […] ...körülményeihez igazodóan. Így például az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkaidő hathavi munkaidőkeretben is beosztható, vasárnapra rendes munkaidő is beosztható, a tizenegy óra egybefüggő pihenőidő helyett jogszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Helyettesítő munkavállaló délutáni pótléka

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 203. számában megjelent 3495. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérdezem, hogy ha egy rendszeresen 8-16 óra között dolgozó munkavállaló egy másik dolgozót helyettesít pár napig 14 óra utáni műszakban, az eredeti (8-16) órás munkavégzés napjaira is megilleti-e a délutáni pótlék abban a hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Aszabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni, munkaidőkeretalkalmazása esetén pedig a keret végéig. A rendkívüli munkavégzéselrendelésekor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Jegypénztárosok munkarendje

Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
Részlet a válaszából: […] ...is aztkell tudni, hogy az ilyen munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnakminősül, ami csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz.A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalóra irányadó napi munkaidőnek akeret átlagában kell teljesülnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pótléka

Kérdés: Milyen pótlék illeti meg azt az üzletben 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalót, aki a munkaidejét maga jogosult beosztani, ezért rendkívüli munkavégzésre tekintettel díjazás nem illeti meg, a napi munkaidő 4 óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, és annak két hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie, de az üzlet egyszeri alkalommal plusz egy órát nyitva van?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a munkavállaló tulajdonképpen milyen jellegűmunkaidő-beosztásban dolgozik.Az Mt. főszabályként rögzíti, hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet,a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Munkavégzés pihenőnapon

Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatók esetében külön törvény a 118/A. § (1) és (2)bekezdésétől eltérően legfeljebb 6 havi, illetve legfeljebb 26 hetimunkaidőkeretet is megállapíthat,b) külön törvény, vagy kollektív szerződés a 118/A. § (1)bekezdésétől eltérően legfeljebb 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készen állni.Rendkívüli munkavégzés a munkavállaló– munkaidő-beosztásától eltérő,– munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése, illetve– az ügyelet alatt elrendelt munkavégzése, továbbá – a készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
Részlet a válaszából: […] ...126. §-ában foglalt rendelkezések értelmébenrendkívüli munkavégzésnek minősül a munkavállaló munkaidő-beosztásától eltérő,a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése, továbbá az ügyelet alattelrendelt munkavégzése, valamint a készenlét alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...7,5 százalékát, két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetve havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint a három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.