Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...– az átmeneti szabályok szerint – 29százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.Töredékhónap, részmunkaidő: Töredékhónap vagy részmunkaidő esetében a minimálbérkétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a Tbj-tv. 19....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] ...kis- ésközépvállalkozás, valamint a civil szervezet a legalább három naptári hónapjafolyamatosan nyilvántartott álláskereső teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130százalékának megfelelő járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartott álláskeresőfoglalkoztatásának a legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás minősül,amelyre a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szólómunkaszerződés megkötése révén kerül sor. A munkaügyi központ igazolja azt,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

50 év feletti tartós munkanélküli eho-ja

Kérdés: Meg kell-e fizetni 2006-ban a tételes egészségügyi hozzájárulást az után az 50 év feletti, tartósan munka nélküli személy után, akit 2005. február 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztat egy társaság? 2005. évben az Eho-tv. 7. § (h) bekezdése alapján a cég nem fizetett utána tételes eho-t, mivel a dolgozó megfelelt a 10. § (4) bekezdésében megfogalmazott tartósan munkanélküli kritériumnak.
Részlet a válaszából: […] Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást azután az ötven év feletti személy után, aki a foglalkoztatását közvetlenülmegelőzően legalább hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ általnyilvántartott álláskereső volt. A tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

START kártya

Kérdés: Mi az a START kártya, hogyan kell igényelni, és mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...s a támogatás lejártát követően is legalább 3 havitovábbfoglalkoztatást vállal. További feltétel, hogy legalább 4 órásrészmunkaidőben dolgozzon a munkavállaló. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonylétesítésekor a pályakezdő a START kártyát átadja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...3450 Ft – terheli.A járulékfizetés szempontjából tehát közömbös, hogy a munkavállaló rszj-ben részesül, illetőleg hogy nem teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 8/1983. EüM-PM rendelet 26. §-a szerint az rszj-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

GYED és GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés

Kérdés: A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt az ellátásban részesülő milyen egyéb díjazásban részesülhet és milyen összeghatárig (pl.: megbízási díj, tiszteletdíj)?
Részlet a válaszából: […] ...tagjának személyes közreműködése esetén – az utóbbi esetében feltéve, hogy nem munkaviszony keretében valósul meg – maga a munkaidő fogalma, így a keresőtevékenységre előírt napi 4 órás időkorlátozás sem értelmezhető. A munkaidő az Mt. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.