Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...A szervezet tevékenységében részt vevő egyéb foglalkoztatottak– A munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak.– Az adott gazdasági szervezet (beleértve az egyéni vállalkozást) tevékenységében aktívan részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató eljárása helyes.A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetéseket növelő tényezőként kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik a bt. beltagjára is azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a szövetkezetben munkaviszony keretében, legalább 36 órás heti munkaidőben dolgozik, akkor a bt.-ben nem minősül főállású kisadózónak. A szövetkezeti tagsági viszony nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

6 órás munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe

Kérdés: Hogyan számít bele a napi 6 órás részmunkaviszony a 40 éves szolgálati időbe? Teljes évnek számolják, vagy a munkabér arányában?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ét követően szerzett szolgálati idejére kell alkalmazni.Amennyiben a fentebb felsorolt jogviszonyban álló biztosított nem teljes munkaidőben dolgozik, és az elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...sem tartalmaz megengedő, illetve tiltó rendelkezést,hogy az egy helyiségben foglalkoztatott munkavállalók mindkét munkáltatóvalrészmunkaidős jogviszonyban állnak.A különböző munkáltatókkal jogviszonyban álló munkavállalókegy helyiségben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.