13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
2. cikk / 13 Munkavégzés behívás alapján
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási, a szolgálati, illetve a jogosultsági ideje annak a munkavállalónak, aki behívás alapján történő munkavégzés keretében havi 32 órás munkaidőben dolgozik, amit 8 munkanapon, napi 4 órás munkaidőben teljesít?
3. cikk / 13 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
4. cikk / 13 Munkaidő és munkabér jelentős csökkentése
Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?
5. cikk / 13 Behívás alapján történő munkavégzés
Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
6. cikk / 13 Ellátások negyedik gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult negyedik gyermeke születését követően az édesanya, aki 2016. november 11-től három kiskorú gyermeke után gyermeknevelési támogatásban részesül, a 2013. november 10-én született legkisebb gyermekére tekintettel folyósított GYES ideje alatt, 2016 januárjában visszament dolgozni a korábbinál rövidebb, heti 16 órás munkaidőben, és a szülés várható ideje október 5-e? Az anya 2017 júliusától előreláthatólag veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba fog kerülni. Jogosult lesz táppénzre a szülésig ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kaphatja tovább a GYET-et a táppénzfolyósítás ideje alatt?
7. cikk / 13 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
8. cikk / 13 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
9. cikk / 13 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
10. cikk / 13 Szolgálati idő két munkahely esetén
Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
