Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az ideiglenességre vonatkozó rendelkezéseket már a korábbi Mt. is tartalmazta, 2011. december 1-jén került bevezetésre ez a szabály. A 2012. évi LXXXVI. tv. 11. §-ának (2) bekezdése a régi Mt. korábbi átmeneti szabályát átvéve [1992. évi Mt. 211. § (7a) bek.] kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […]  Természetesen a Magyarországon munkaviszonyban állódolgozóra – függetlenül attól, hogy a munkáltatója külföldi vagy belföldi -főszabály szerint kiterjed a biztosítás. Ezt a főszabályt azonban felülírhatjákaz EGT-szabályok, illetve a hatályos szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés nem tekinthető olyan foglalkoztatásiformának, amely a közösségi szabályok vagy a szociális egyezmények szerintkiküldetésnek minősül. Ebből következően a munkavégzés helye szerinti biztosításelve érvényesül, így a munkaerő-kölcsönzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] ...minimális fizetett éves szabadság,– minimális bérszint,– munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei,különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében,– munkahelyi biztonság, egészség és higiénia,– védintézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
Részlet a válaszából: […] ...(1)bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá azMt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretébentörténik, figyelmen kívül kell hagyni.A szövegből következően tehát a kölcsönbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Munkaügyi bírság

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott munkavállalók legalább húszszázaléka vonatkozásában megsértette,f) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatmunkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet, g) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben – ideértve aminiszter által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kirendelés, a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélküllétrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő, illetve amunkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatáshoz nem nyújthatótámogatás. Nem nyújtható továbbá támogatás abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés

Kérdés: Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?
Részlet a válaszából: […] ...más munkáltatónál történő munkavégzésének egyik esete.A kirendelést két ismérv alapján lehet egyértelműen elkülönítenia munkaerő-kölcsönzéstől:– kirendelés alapján történő munkavégzésre a munkáltatókközött ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Szabadság átvitele a következő évre

Kérdés: Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha 2008. december 31-ig nem tudta kiadni a tárgyévi szabadságot, mert nagyon sok volt a munka? Lehet-e ez kivételesen fontos gazdasági érdek? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] ...által jogszerűen igénybe vehető végső eszköz lenne,ez csak egyike – például a munkaidő-beosztás megváltoztatása,munkaerő-felvétel, munkaerő-kölcsönzés igénybevétele mellett, azokkal egysorban – az ilyen lehetőségeknek."Az Mt. 134. § (3) bekezdésének 2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettőleltérő megállapodás érvénytelen.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.