51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Nyugdíjjárulék alóli mentesség
Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
2. cikk / 51 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
3. cikk / 51 Kedvezmény ekho szerint adózó munkavállalók esetén
Kérdés: Hogyan érvényesítheti a 61/2020. Korm. rendelet alapján járó kedvezményeket a kft. a munkaviszonyban álló dolgozói után, ha azok a minimálbért meghaladó díjazásukra az ekho szerinti adózást választották? Kiterjed-e erre is a kedvezmény?
4. cikk / 51 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
5. cikk / 51 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
6. cikk / 51 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
7. cikk / 51 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
8. cikk / 51 Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
9. cikk / 51 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
10. cikk / 51 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?