Vezető állású munkavállaló

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. E kategóriába sorolhatók azon munkavállalók, akik tudásuk, szakértelmük, egyéb képzettségük, képességük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a nyilvántartásba vételi díj fizetésének kötelezettsége alól.A Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkabértartozást felszámolás alatt keletkezett úgynevezett "a" kategóriás követelésként elsődlegesen és annak esedékességekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell annak ellenére, hogy a munkavállaló ebben az esetben a saját cége javára dolgozik. Ez azt jelenti, hogy pl. kötelező a munkabérfizetés, amely után az általános szabályok szerint valamennyi közterhet meg kell fizetni. A munkabér megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] ...kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és– a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét (2019. évben ez az összeg 1 430 000 forint).Az Mt. alapján a felek eltérő megállapodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkeznek megalapozott információval arról, hogy a felszámolási vagyonból vagy a bérgarancia alapból várható az elmaradt munkabérek kifizetése.A Csőd-tv. alapján a követelések kielégítésére a zárómérleg vagy a közbenső mérleg bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármelykötelezettségébe, így pl. azt a későbbiekben kifizetésre kerülő munkabérösszegéből levonhatja. A járulékkötelezettség hiányában az Eho-tv. 3. § (1)bekezdésének aa) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következik, hogy az adó- ésjárulékkötelezettség elbírálásánál az értékpapírok értékét ugyanúgy kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...közte és a magyarországi kft. között semmilyen munkavégzésre irányuló, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony sem keletkezik, munkabért a román anyacégtől kap. Mindezek alapján tételes eho fizetése sem jöhet szóba.Százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése valós tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
2