Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíj újraszámítása

Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavégzés alapján sajnos nem kérhető a nyugdíj újraszámítása. Vagyis az öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel elért keresetek, jövedelmek a nyugellátást sem a szolgálati idő, sem a nyugdíj összege szempontjából nem befolyásolják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ezt az összeget nevezik hétköznapi nyelven éves keretösszegnek. Az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, az éves keret-összeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasnak minősülő személy által az Mt. szerint létesített munkaviszonyban szerzett jövedelem. Vagyis a munkaviszonyban szerzett munkabért nem kell beszámítani a keretösszegbe.A keretösszeg átlépése miatt az öregségi nyugdíjak közül kizárólag a nők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló személyre az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 5. § (1) a) pontja] kiterjed a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabéréből a személyi jövedelemadó mellett le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem szüneteltetik, amennyiben keresete a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát elérte. Ez a rendelkezés először a 2019. évi keresetre és szüneteltetésre vonatkozik, a 2018...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy nyugdíj-járulék-alapja meghaladja a tárgy-év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban 2?484?000 forintot), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (tehát az éves keretösszeget, ami az évben 18 x 111 000 = 1 998 000 forint), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
2
3