Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...azaz foglalkoztatása minden elemének meg kell felelnie az Mt. rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy – többek között – folyamatosan munkabérben kell részesülnie (a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig), amelynek utólagos dokumentálása nehezen oldható meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Betéti társaság tagjának pótlékai

Kérdés: Jogosult délutáni pótlékra egy háziorvos, aki társas vállalkozóként működik közre a saját betéti társaságában, illetve az asszisztense, aki szintén ebből a társaságból kapja a jövedelmét abban az esetben, ha az egyik héten 8-16 óra között, a másik héten pedig 12-20 óra között rendelnek, tehát a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdő időpontja változó? A 20.00 óráig tartó rendelést az önkormányzat írta elő.
Részlet a válaszából: […] ...keretében történik, a létrejött jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni, vagyis a leírt munkaidő-beosztást alapul véve a munkabérén felül műszakpótlék is megilleti. Abban az esetben, ha a foglalkoztatása nem munkaszerződéssel történik, az Mt. szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói adó (visszaigénylés); – vállalkozóijárulék-kötelezettség (visszaigénylés); – személyijövedelemadó-kötelezettség a munkabér után. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...díjazása[Mt. 102. § (4) bekezdés]Munkaviszony esetén a munkáltató az Mt. szabályai szerintmegállapított, rendszeres díjazásban (munkabér) részesíti a munkavállalót, melyaz elvégzett munka ellenértéke. Mindez szintén nem kizárólagos minősítő jegy,hiszen maga az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás (visszaigénylés),– egyszerűsített vállalkozói adó (visszaigénylés),– személyijövedelemadó-kötelezettség a munkabér után,– vállalkozói járulék.Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai megállapodást is – kiterjed rá a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint le kell róni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.