Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonyai

Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy egyszemélyes kft. tagjának, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, de a cégben is személyesen közreműködik, ő végzi a tényleges tevékenységet, alkalmazott nincs? Ezeken túl a társasági szerződés szerint a vezető tisztség-viselői feladatokat munkaviszony keretében végzi. Végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet és a személyes közreműködést is "0" forintért a saját cégében, vagy mindenképpen kell kivennie jövedelmet? Helyesen jelentik a havi bevallásban "társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett" jogviszonyban, vagy ezen változtatni kell?
Részlet a válaszából: […] ...teendőket is ellátja. Amennyiben ezt – a társasági szerződésben rögzítetteknek megfelelően – munkaviszonyban teszi, akkor tényleges munkabére alapulvételével (ami nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve részmunkaidő esetén a minimálbér arányos része) meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...választ a leírtak alapján úgy foglalhatjuk tömören össze, hogy a két tag részére a 20 órás munkaviszonyukra tekintettel kifizetett munkabér után a kft.-t a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó, míg a biztosítottakat a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyt választották. A munkaviszonyban álló ügyvezető (legyen szó rész- vagy teljes munkaidőről) teljeskörűen biztosított, munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát -, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb nyilvántartás, bizonylatok stb. – az állapíthatómeg, hogy a kifizetés jogcíme valójában nem "osztalék" – hanem pl. munkabér -volt, akkor az adóhatóság esetleges eljárása során jogosult átminősíteni ajuttatás jogcímét, és a közterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett szabadság,tanulmányi szabadság, fizetett munkaszüneti napok, tanfolyamra vagytanulmányútra küldött munkavállaló fizetett munkabére, kötelező orvosivizsgálat időtartamára fizetett díjazás stb.;– prémium, amely az előre meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kft.-tagok munkanélküli-járadéka

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért jogszabály alapjántiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíjmértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.Önmagában az a tény, hogy a kft. tagjai munkanélkülivéválásukat megelőzően munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Rokkantnyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a bt.-nek, illetve a tagnak egy rokkantnyugdíjas beltag bérkivétele után?
Részlet a válaszából: […] ...azonban tekintettel kell lenni a társaság személyi, tulajdoni viszonyaira, melyek e jogviszonyok létesíthetőségét befolyásolják -, munkabére, illetőleg a biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díja után a társaság a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...az ebből eredő alá- és fölérendeltségi kapcsolat, a rendszeres és folyamatos munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettség, a munkabér, valamint a munkakör.Ugyancsak fontos, de inkább csak másodlagos jellemzői a munkaviszonynak a munkavégzés eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.