Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...különbözetét a munkáltató – a számára előírt legközelebbi fizetéskor, de legkésőbb június 20-ig – levonja vagy visszafizeti.A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...kell vonnia. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói adó (visszaigénylés); – vállalkozóijárulék-kötelezettség (visszaigénylés); – személyijövedelemadó-kötelezettség a munkabér után. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás (visszaigénylés),– egyszerűsített vállalkozói adó (visszaigénylés),– személyijövedelemadó-kötelezettség a munkabér után,– vállalkozói járulék.Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek megfelel. Munkáltatónál működőcsaládtámogatási kifizetőhely esetén az ellátást utólag, a tárgyhónapra járómunkabér elszámolásával, a Területi Államháztartási Hivatal számfejtése eseténa tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése valós tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: Mi a 2003. január 13-án igényelt GYED alapja abban az esetben, ha az igénylő jogosultságának feltételei fennállnak, ám az irányadó időszakban (2002. január 1-jétől 2003. január 12-ig) táppénz és terhességi-gyermekágyi segély folyósítása miatt csak 164 napi keresete volt? Az igénylő szerződés szerinti munkabére 125 000 forint/hó. Téves kifizetés esetén mikortól kell a késedelmi kamatot számítani?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosított nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, ezért a GYED összegének kiszámítására a táppénzre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a GYED összegét a jogosultság kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.