Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén a minimálisan fizetendő órabér 2020-ban legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, azaz 787 forint/óra, szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...keresztül meghaladja a minimálbér (egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum) 150 százalékát.A havi 200 ezer forintos munkabér egyértelműen alatta maradt ennek az összeghatárnak, sőt akár még tagi jövedelmet is számolhatott el részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.Tehát a 2014. évre kifizetett munkabért az egyéni járulékalap vonatkozásában 2014-re kell figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy e jövedelem révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj összegének kétszeresét, illetve a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér összegét. A rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenységből származójövedelem alatt azt a járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...amelyért jogszabály alapjántiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíjmértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatotttevékenység akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a nyugdíjjárulék levonását tekintve annál a munkavállalónál, akinek szja-köteles munkabére és az ekhós jövedelme elérte a 7 665 000 forintos nyugdíjjárulék-fizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […]  Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogyamennyiben a munkavállaló a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy azadóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan,ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az adóterhet nem viselő, vissza nem térítendő lakásépítési támogatást a rokkantsági nyugdíjas keresetkorlátjának számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíjösszegének kétszeresét, illetve a mindenkor kötelező legkisebb munkabérösszegét. A rokkantsági nyugdíj "keresetkorlátját" meghatározó szabályalkalmazása szempontjából kereset, jövedelem alatt azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...a bírósági ítéletbőlegyértelműen megállapítható, hogy a volt munkavállaló a jövedelmet pótlókártérítésen felül (elmaradt munkabér és végkielégítés) az Mt. 100. § (4)bekezdése alapján is kártérítést kap, akkor ez utóbbit adómentesnek kelltekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.
1
2
3
4