Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az adóalap maximumát csökkentik az 1. § (1)-(3) bekezdése hatálya alá tartozó jövedelmek, többek között az érintett munkabére is. Ezt alapul véve a kérdésben említett nyugdíjasnak az osztalék után maximum 24×161 000 = 3 864 000-12×250 000 = 864 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.Tehát a 2014. évre kifizetett munkabért az egyéni járulékalap vonatkozásában 2014-re kell figyelembe venni. Ez azt is jelenti, hogy e jövedelem révén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Második gyermek szülése

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, meg kell magyarázni, hogy mi lenne az ellátások alapja.Nézzük meg először, hogy milyen jövedelem alapulvételével kellene a táppénzének összegét megállapítani, ha a táppénzt 2019. október 1-jétől venné igénybe.A táppénz alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a nyugdíjjárulék levonását tekintve annál a munkavállalónál, akinek szja-köteles munkabére és az ekhós jövedelme elérte a 7 665 000 forintos nyugdíjjárulék-fizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […]  Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogyamennyiben a munkavállaló a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy azadóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan,ekhoalapot képező bevételét, amely után 15 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmének havi átlaga meghaladja– a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.Az Rj-tv. 1. § c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) haviösszegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éveskeretösszeg (2009. évben 858...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyokban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kellmegfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári év folyamán mindaddig meg kellfizetni, amíg a biztosított a foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege a tárgyévben elnem éri a 400 000 forintot. Tekintettel arra, hogy a kérdésben jelzett, adolgozót terhelő, a munkabéréből levont 4 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
1
2