14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Többes jogviszony
Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kft. 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjait, ha mindketten ügyvezetők, de ezért a tevékenységért semmilyen díjazásban nem részesülnek? Mindkét tulajdonos kisadózó egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak mi-nő-sülnek a vállalkozások ebben az esetben?
2. cikk / 14 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
3. cikk / 14 Táppénzjogosultság
Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
4. cikk / 14 Kisadózó bt. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
5. cikk / 14 Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra
Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
6. cikk / 14 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
7. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
8. cikk / 14 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai
Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
9. cikk / 14 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
10. cikk / 14 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
