Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...azaz foglalkoztatása minden elemének meg kell felelnie az Mt. rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy – többek között – folyamatosan munkabérben kell részesülnie (a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig), amelynek utólagos dokumentálása nehezen oldható meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkabaleset

Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató köteles megtéríteni adott esetben a gyógyszerek, illetőleg a kórházi ellátás költségeit, továbbá azt az elmaradt munkabért is, amelyet a munkavállaló keresőképtelensége alatt megkereshetett volna. A kártérítésen túl a munkavállaló jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Jogviszony bejelentésének ellenőrzése

Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalóta) a napi munkaidőről,b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 192. számában megjelent 3304. kérdés nem teljesen egyértelmű számomra. Mikor kell járulékot, illetve ehót fizetni a munkabéren kívüli nem pénzbeli juttatások után? A szerző válaszol: A természetben – tehát nem pénzben – adott juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályban, kollektív szerződésben, a miniszteráltal az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésbenmegállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozórendelkezések,h) a foglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó juttatás 4 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulékát, illetve– a 2006. augusztus 31-ét követő időszakra járó munkabérután fizetett 6 százalékos egészségbiztosítási járulék 2 százalékos pénzbeliegészségbiztosítási részét.Az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező ügyvezetőmunkaviszonyával nincs probléma, a társaság helyesen állapította meg ajogviszonyát.Sajnos ugyanez a 90 százalékos részesedéssel rendelkező tagesetében nem mondható el. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2000. évi 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá nincs 90 napon túli köztartozása,f) a megváltozott munkaképességű dolgozókkal szemben munkabértartozás, valamint az ahhoz kapcsolódó járulékok tekintetében járuléktartozás nem áll fenn.A kijelölt célszervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.