14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés:
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
2. cikk / 14 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
3. cikk / 14 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
4. cikk / 14 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
5. cikk / 14 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
6. cikk / 14 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
7. cikk / 14 Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
8. cikk / 14 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
9. cikk / 14 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló
Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
10. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
