Munkabérletiltás

Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriarendszer, illetve a cafeteriaelem-variánsok szűkítése azt a jogalkotói szándékot célozta meg, hogy a munkavállalók inkább munkabér formájában jussanak hozzá a munkavégzésért őket megillető jövedelemhez.A 76/2018. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...szűkítésével a jogalkotó nem titkolt célja az volt, hogy – ellentétben a korábbi elképzelésekkel – a munkavállalók inkább munkabér formájában jussanak hozzá a munkavégzésért járó jövedelemhez.Az előző években széles körben érvényesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...viseli a közterheket.Amennyiben a munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja-tv. 26. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...ha az adott jövedelemtétel után a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó, ennek megfelelően kell számításba venni. Az elmaradt munkabér meghatározásakor pedig annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munka-vállalót a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér haviösszegének (mely 2011-ben 78 000 forint) tizennyolcszorosát (éveskeretösszeg), az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek 192. számában megjelent 3304. kérdés nem teljesen egyértelmű számomra. Mikor kell járulékot, illetve ehót fizetni a munkabéren kívüli nem pénzbeli juttatások után? A szerző válaszol: A természetben – tehát nem pénzben – adott juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...jogosan veti fel a kérdést, hogy amikor a munkáltatóa magánszemélynek a munkájáért nem csak munkabért, hanem béren kívülijuttatásokat is ad, akkor ezek a béren kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. kimondja, hogy munkáért munkabér jár. Ezért amunkáltatónak a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékekéntelsősorban bért kell adnia, a természetbeni juttatás akár adómentes, akáradóköteles, csak kiegészítő jellegű lehet.Adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.