Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Ezzel kapcsolatban az Art. 8. §-a arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...ország lokális vagy országos jogszabályaival szemben, melynek következtében a külföldön dolgozó munkavállaló adóilletőségét és a munkabér-jövedelem adóztathatóságát az adott egyezmény előírásai szerint kell megállapítani.A tb-kötelezettség meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti.A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...azaz foglalkoztatása minden elemének meg kell felelnie az Mt. rendelkezéseinek. Ez azt jelenti, hogy – többek között – folyamatosan munkabérben kell részesülnie (a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig), amelynek utólagos dokumentálása nehezen oldható meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Speciális foglalkoztatási formák

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...nem merül fel a munkavállaló foglalkoztatásának szükségessége – munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség hiányában -, munkabér sem jár részére a munkában nem töltött időre. A munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a 4 hónapot. A munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti..."A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Kedvezmények GYES-ről visszatérő munkavállaló után

Kérdés: Milyen kedvezmények érvényesíthetők 2012-ben a GYES-ről visszatérő munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóheti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.A kedvezmény egyenlő az említett két munkavállaló bruttó munkabérének, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százalékával. Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésbenmegszerzett jövedelmét 2011-ben Németországban lesz köteles leadózni, ekkor akülönféle jogcímen kapott juttatásai (munkabér, napidíj, költségtérítések) utána német adószabályok szerint kell majd az adót megállapítania, és ottbevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések (amunkaidő-pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése), munkabérvédelme és egyéb (pl. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésévelösszefüggő igazolások kiállításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb nyilvántartás, bizonylatok stb. – az állapíthatómeg, hogy a kifizetés jogcíme valójában nem "osztalék" – hanem pl. munkabér -volt, akkor az adóhatóság esetleges eljárása során jogosult átminősíteni ajuttatás jogcímét, és a közterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.
1
2