Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Ezzel kapcsolatban az Art. 8. §-a arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkaviszony alapján válik biztosítottá, és a részére ténylegesen kifizetett munkabér alapján kell megfizetni utána a közterheket. A munkaviszonyra mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, ami azt is jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...11. pontja alapján, és az említett jogviszonyokban nem terheli járulékfizetés.Ugyanakkor munkaviszonyában ebben az esetben is biztosított, munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Távolléti díj számítása

Kérdés: A távolléti díj részét képezi a túlórára fizetett bér? Ha igen, hogyan kell számolni vele?
Részlet a válaszából: […] ...venni [Mt. 152. § (2) bekezdés].A rendkívüli munkaidőre fizetett bért a távolléti díj számításakor nem lehet figyelembe venni. Ez a munkabérrész nem tartozik az alapbérbe. Teljesítménybérezés esetén pedig a kiszámításra vonatkozó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban.Ebben az esetben tehát célszerűbb, ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el. Ekkor a járulékalap a tényleges munkabér (de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka) lesz, személyi jellegű kifizetésnek - tehát kivaalap-növelő tényezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...kell az Mt. szabályait. Ez azt jelenti, hogy pl. nem végezheti ingyenesen a tevékenységét, munkájáért ugyanolyan feltételekkel kell munkabért kapnia, mint azoknak a dolgozóknak, akik nem tagjai a társaságnak, tehát legalább a minimálbér részmunkaidő alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkavállaló képzése

Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...utasítási jogán. Hangsúlyos, hogy a képzés vagy a tanfolyam ideje munkaidőnek minősül, tehát arra az időre a munkavállalót megilleti a munkabér, és figyelemmel kell lenni a napi és a heti pihenőidőre is, ebből kifolyólag a képzésre munkaidőben kerülhet sor. Hogyha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkaszerződés módosítása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
Részlet a válaszából: […] ...tipikus esete, hogyha például az Mt. kógens (kötelezően alkalmazandó) rendelkezései módosulnak, vagy ha például a munkavállaló munkabére nem éri el a minimálbért/garantált bérminimumot egy esetleges jogszabályi emelés után, akkor a munkabér miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
39