7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 7 Ellátások beteg gyermek után
Kérdés: Mennyi ideig lenne jogosult GYÁP-ra az a vezető beosztású munkavállaló, akinek a gyermeke 2019. május 28-án született, a szülés előtt veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen volt, jelenleg CSED-ben részesül, amely 2019. november 11-én lejár, és ezután a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos gyermekápolási táppénzes állományba venné? Köteles ebben az esetben GYED-et igényelni az anya, illetve melyik ellátással jár jobban, ha a bruttó havi munkabére 950 000 forint?
3. cikk / 7 GYÁP részben ledolgozott munkanap esetén
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkanapját abban az esetben, ha a 8 órás munkanapjából ledolgozott 7 órát, de korábban ment el a munkahelyéről, mert beteg gyermekét orvoshoz kellett vinnie, aki a majdnem egészében ledolgozott munkanapra is keresőképtelen állományba vette a munkavállalót? Megteheti azt a munkáltató, hogy ledolgozott napként veszi figyelembe a 7 órás napot, és csak a következő naptól számfejt gyermekápolási táppénzt a munkavállaló részére? Helyesen járt el a munkáltató az eddigi hasonló eseteknél, amikor a munkavállaló a részben ledolgozott munkanap teljes egészére betegszabadságban vagy táppénzben részesült, és ledolgozott óráit keresőképessé válásakor szabad-időként, vagy a munkaidőkeret végén, munkaidőkereten felüli munkavégzésként 50 százalékos pótlékkal számolta el?
4. cikk / 7 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: A tényleges jövedelem, vagy a 2008. évi minimálbér lesz-e a gyermekápolási táppénz alapja, mivel nincs a biztosítottnak a számítási időszakban 180 napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme? Egy biztosított 1999. július 15-től jelenleg is munkaviszonyban áll. 2005. október 16-tól 2006. április 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyben, 2006. április 2-től 2007. szeptember 2-ig GYED-ben, 2007. szeptember 3-tól GYES-ben részesül, a GYES folyósítása mellett napi 8 órában dolgozik, és 2008. január 30-tól 2008. február 5-ig GYÁP-ot igényel. 2007. január 1-jétől 2008. január 29-ig a munkabére 451 305 forint.
5. cikk / 7 GYÁP összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével kell a GYÁP összegét megállapítani annak a több éve munkaviszonyban álló nőnek az esetében, aki a 2003. május 31-én született gyermekével 2005. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, majd munkaviszonya közös megegyezéssel 2005. augusztus 15-én megszűnt, 2005. augusztus 16-tól másik munkáltatónál havi 135 000 forint munkabérrel ismét munkaviszonyban állt, és 2005. szeptember 1-jétől beteg gyermekének ápolása címén táppénzt igényel?
6. cikk / 7 Előzmény számítása
Kérdés: Az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésének alkalmazásánál kell-e azt vizsgálni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély, a GYED, a táppénz folyósításának idején kívül lehetett volna 180 napi jövedelme a biztosítottnak, ha nem megy el GYES-re, vagy csak azt kell nézni, hogy az irányadó időszakban terhességi-gyermekágyi segély, GYED, táppénz folyósítása történt? Alkalmazható-e a fenti rendelkezés a következő esetben? GYÁP 2004. február 16-tól 2003. január 1-jétől 17-ig 17 nap GYED 2003. január 18-tól október 31-ig 287 nap GYES 2003. november 1-jétől 2004. február 15-ig 107 nap munkabér.
7. cikk / 7 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
