Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállalók részére nyújtott kölcsön

Kérdés:

Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?

Részlet a válaszából: […] ...érdekében; az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált; olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja, illetve– a Tbj-tv. 30. §-a alapján megállapított járulékalap összege.Tehát a kérdésben említett ügyvezető munkabérének egésze csökkentő tényező, függetlenül attól, hogy annak csak egy részét terheli ténylegesen szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Elhunyt munkavállaló járandóságai

Kérdés: Számfejtenie kell a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a hosszú betegség után elhunyt munkavállaló táppénzét abban az esetben, ha a hiányzó időszakra kiállított orvosi igazolásokat a családtagok adták le? Helyesen jár el a munkáltató, ha a táppénzt, illetve a szabadságmegváltást csak a hagyatéki végzés bemutatása után fizeti ki az örökösnek, tekintettel arra, hogy a munkavállalóval nem élt senki egy háztartásban? Kell határozatot hoznia a kifizetőhelynek a fizetés elhalasztásáról? A tárgyhavi bevallásokban, illetve statisztikában kell szerepeltetni a járandóságokat, vagy a kifizetés hónapjában? Hogyan tudja a közjegyző tudomására hozni a cég a járandóságok összegét?
Részlet a válaszából: […] ...számított egy éven belül.Amennyiben tehát a munkavállalóval közös háztartásban nem élt senki, a táppénz – és egyébként a munkabér, illetve az egyéb járandóságok – kifizetésére kizárólag a hagyatéki végzés bemutatása után, az abban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] ...nélkülözhetetlen adatok pedig a GDPR hatálya alá tartoznak.Foglalkoztatási szempontból megkülönböztetünk munkaügyi adatokat, mely a munkabér számfejtéséhez és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások megállapításához és folyósításához köthetőek, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Elhunyt munkavállaló

Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a) pont]. Az Mt. nem tartalmaz az Eb-tv.-hez hasonló rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az elhunyt munkavállaló időarányos munkabérét, ki nem vett szabadsága pénzbeli megváltását kinek, milyen sorrendben kell kifizetni, ezért annak jogosultja(i) az örökös(ök)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Hat hónapon túli munkabérelőleg

Kérdés: A munkavállalót vagy a munkáltatót terheli a 16 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkáltató 6 hónapon túli munkabérelőleget ad a munkavállaló részére? Keletkezik ehofizetési kötelezettség ez után a kifizetés után?
Részlet a válaszából: […] ...napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani."A munkáltató által a magánszemélynek adott munkabérelőleg mint a magánszemély által még meg nem szolgált összeg, szintén kamatkedvezményből származó jövedelmet keletkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ eléréseszempontjából a kérdésbeli esetben csak a munkáltató által a munkabér utánmegfizetett, 2007. január 1-jétől 8 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulékot lehet figyelembe venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege a tárgyévben elnem éri a 400 000 forintot. Tekintettel arra, hogy a kérdésben jelzett, adolgozót terhelő, a munkabéréből levont 4 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következik, hogy az adó- ésjárulékkötelezettség elbírálásánál az értékpapírok értékét ugyanúgy kelltekinteni, mint a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.