Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadóval növelt adóköteles juttatási értékre 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, valamint 3 százalék munkaadói járulékotfizetnie.A 2007. évben hatályos Szja-tv. 71. § (5) bekezdése alapjána munkáltató az adóköteles béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltatónak ez után az összeg után meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is.Az adómentes rész, azaz a 20 700 forint (és csakis az)beszámít a 71. § szerinti béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...százalék személyi jövedelemadót, aszemélyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulékot és 3 százalék munkaadói járulékot, így például egy 10 ezer forintértékű juttatás a munkáltatónak 20 166 forintjába kerül. Nemcsak a dolgozó, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt 1,335-ös szorzóval kell beszámítani, mivel a munkáltató 29százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie, emellett az adóval növelt érték után terheli 29százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék is. Aszemélyi jövedelemadót az adóév utolsó napjára, ha a munkaviszony év közbenmegszűnik, a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, mely után a munkáltató a 44 százalék kifizetői személyi jövedelemadót köteles megfizetni. Az szja-köteles rész emellett a munkaadói járulék alapját is képezi. Más a helyzet a munkáltatói adomány esetében, ennek a tag egyéni számláján jóváírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...összeadjuk a munkáltatót terhelő közteher százalékait: 11 százalék egészségbiztosítás, 18 százalék nyugdíjbiztosítás, 3 százalék munkaadói járulék, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás. Ehhez hozzáadunk még 100 százalékot, és elosztjuk a 200 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.